Közben készül egy újabb Könyvjelző vélemény, és úgy gondoltam, több újságról írnék pár sort. Ugyanis azokra jobban jut időm, mint regényt olvasni. Reményem szerint a héten érkeznek.
Ree Drummond: Tűsarkúban a prérin
Karácsony előtt egy könyvajánlóban láttam, hogy a
gasztroregény piac újabb kiadvánnyal bővül. Az eddigiek jelentős része Stahl
Judit könyvkiadója gondozásában jelent meg, azokat nagyon szerettem. Gondoltam
miért is ne kérhetném ajándékba.
Karácsonyi csomagbontáskor az egyik kupacból előkerült ez a
könyv is. A számomra eddig ismeretlen Ree írta, aki nagy rajongótáborral
rendelkezik, a blogját rengetegen olvassák. Ez a könyv az életéről szól, vagyis inkább arról az időszakról, mikor
megtalálta álmai férfiját, akinek a felesége lett, és megkezdik közös életüket.
A vérbeli városi csaj egyik hazalátogatása alkalmával meglát
egy igazi cowboyt, aki nagyon megtetszik neki. Beszélgetnek, jól érzik magukat.
Ree napokig várja Marlbolo Man hívását, ami csak nem jön el. Épp a Chicagoba való
visszaköltözésének utolsó simításait végzi, mikor befut a várva várt hívás.
Sok-sok nappal az első találkozás után.
Innentől követhetjük Ree kalandjait. Ugyanis Marlbolo Man
egy igazi farmon él, ahol állatok vannak, ahol a terménnyel kell foglalkozni,
és nem csak cowboy csizmát hord. A nagyvárosi Ree félénken, érdeklődve szemléli
ezt a számára új világot. Természetesen mindenféle kalandba keveredik. Részt
vesz egy igazi préritűz megfékezésén, állatok beterelésében, megjelölésében.
A tervezett elköltözés időpontja pedig egyre csak közeledik.
Chicago hívja, legalábbis egy részét. Marlbolo Man pedig megkéri, hogy
maradjon.
Olvashatunk Ree családjának széteséséről, az esküvő
szervezésének bonyodalmairól, a terhességről, és a folyamatos beilleszkedésről.
A könyv végén pedig pár, a könyvben említett étel receptje is megtalálható.
A könyv nem volt rossz, bár nem is fog azok közé tartozni,
amit szívesen újra el is tudnék olvasni. Valahogy nem nyerte el igazán a
tetszésem. Illetve a közölt receptek nagy része sem az én ízlésvilágomnak
megfelelő. Valahogy nem tudom elképzelni, ahogy én kagylóval pepecselnék, de
lehet a sült húsoknak kellene adni egy esélyt.
A honlapját viszont meglátogattam. Az viszont nagyon profi!
Gyönyörű képek, az ételek lépésről lépésre fotózva. Szívesen megkóstolnék
belőlük párat!
Még nem érzem magam nagy Ree rajongónak, de a blogja
biztosan bekerül a Google Reader-embe, és nagyvonalakban követni fogom az
írásait. A receptek között pedig böngészek egy kicsit. A citrusos keksz
receptje máris piszkálja a fantáziám :)
6/10
Ui: a keksz még mindig nem készült el, és a Google Reader már nem létezik. A Feedly-be már nincs a kedvenc gasztroblogok között
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése