Exnapló

Adamkó Fanni: Exeregy

A könyvet, ha jól emlékszem a 2010-ben az Alexandra nyári leárazásakor vettem akciósan. A hátán lévő ajánló alapján vicces, jó könyvnek tűnt. Elolvasás után csak azt tudom mondani, hogy jónak tűnt. Valójában becsületesen végigszenvedtem a könyvet. Nem ragadott magával, kicsit nehezen fogtam bele a tovább olvasásba, és egyáltalán nem volt nehéz letenni. Nem kellett győzködni magam, hogy csak még egy, és még egy fejezet, és befejezem. Szóval én csalódással tettem le a könyvet.

A történet igazából egy napló, majd két év történetét öleli fel. A főhős mindennapi vívódásait követhetjük végig. Az aktuális pasi „szeretetét” ismerhetjük meg, majd a szakítás utáni letörtség, melankólia, és szenvedés pillanatait élvezhetjük.

A volt szerelmes visszasírása, a tőle való elszakadási nehézségek (képtelen elfelejteni), a pasi családjához való ragaszkodás mind megtalálható. Az ex új nője iránt érzett gyűlölet, bosszúvágy, érthetetlenség teszi ki a könyv nagy részét. És a folyamatos visszasírás, az elengedni képtelenség.

Lehet, hogy csak rossz pillanatban talált meg a könyv, mert nem egy ilyen szakaszban jár az életem. Elképzelhető, hogy aki hasonlókat él át, együtt tud sírni a főhőssel, együtt utálják az ex új nőjét, stb. Nekem ez most nem tetszett. Sajnos ezek alapján nem túl sok jót (szinte semmit) nem tudok írni róla. De nem kell ezt nagyon komolyan venni, mert láttam több olyan véleményt is, ami szerint nagyon jó kis könyv ez. Mindenki tegyen egy próbát, és döntse el maga, hogy számára melyik vélemény volt a „jobb”.